40 éve élek Pakson. Ha a 70-es években nincs atomerőműépítési program Magyarországon, akkor bizonyára nem Pakson, hanem valószínűleg valahol másutt a hazai energetikában vagy külföldön folytatom és fejezem be az aktív szakmai pályámat.

Így viszont lehetőségem van visszatekinteni az elmúlt 40 évre.

A város a 70-es években nem tudhatta, milyen és mekkora komplexumot kell befogadnia, majd azzal együtt élnie. Egyfajta kényszerházasságként – nem tehetett mást – egybekelt az ország legnagyobb beruházásával, az atomerőművel. Itt nem voltak mézeshetek, óriási erőfeszítések történtek az erőmű létesítése és az ekkor városi rangra emelkedett település fejlesztése érdekében. A beruházás, üzembehelyezés korszakában az erőmű is és a város is a saját gondjaival volt elfoglalva, futott a kitűzött határidők után.

Az erőmű megépült, a város, ha szocialista minőségben is, de fejlődött. Ekkor alakult ki a város ma is érzékelhető kétarcúsága. 40 évvel ezelőtt létrejött a lakótelep, az akkori időben színvonalasnak számító, olcsó lakhatási lehetőséget biztosítva az ide települő fiatal szakemberek részére Ma sajnos a helyzet éppen fordítottan kezdett el alakulni, magasak az ingatlan árak, nem léteznek bérlakások – nem kapnak esélyt a fiatalok.

1987-re, a hazai fogyasztók előnyére magyar a villamosenergetika ifjú titánja felcseperedett, és mind a négy egység megkezdte folyamatosan ontani a hálózatba a gigawattórákat. Az erőmű belépett az üzemeltetési életciklus szakaszába, ahol a biztonságos üzemvitel abszolút elsődlegességén túlmenően természetesen előtérbe kerülnek a vállalat, Rt. majd Zrt. belső működtetésének hatékonysági kérdései mellett a térségben és a városban betöltött infrastrukturális, foglalkoztatáspolitikai és társadalmi szerepvállalás ügyei is. A sikeres üzemidő-hosszabbítási programok következtében az erőmű remélhetőleg 2032-37 évig bezárólag ebben az életszakaszában marad, amely egyaránt érdeke az országnak, a fogyasztóknak, a városnak, a tulajdonosnak és az üzemeltetőnek.

Meglátásom szerint város és az atomerőmű kapcsolata a 80-as évek végétől kezdődően a 90-es évek közepére normalizálódott, általában érvényesült az egymásrautaltságból fakadó racionalitás. Az előrelátó együttműködés feltételei több okból nem tudtak kialakulni. Általában mindkét fél saját (rövidtávú) érdekeit kívánta előtérben tartani.

Azt gondolom, hogy a 2020-as évekre a város és az atomerőmű „békés egymás mellett élését” meg kell haladni, új korszakot kell nyitni, elmozdulva a konstruktív együttműködés irányába. A következő években Paks városának ismét vonzóvá kell válnia az ifjú munkavállalók körében, úgy, mint az 1977-1987 években. Ez a város 30 éve az ország leggazdagabb városai közé tartozik, de sajnos ezt nehéz észrevenni, és az itt élők talán nem is érzékelik!

A feladat adott, változtatni kell a felfelé lojális városirányítási szemléleten, érvényesíteni kell a szubszidiaritás elvét. Rohamléptekben fel kell számolni az elhasználódott, lepusztult örökségeket. A lakossági igények figyelembevételével kell kialakítani a fiatalokat is vonzó közösségi és kulturális tereket, a 21. században is élhető várost.

A megépülő új generációs (3+) blokkok közvetlen befogadója is Paks városa lesz, így hát természetes elvárása az itt élőknek, hogy a regionális infrastruktúra fejlesztésnek nem lehet Paks város a vesztese. Azt gondolom, hogy az együttműködés minőségi megújítására a kibontakozó Paks II. beruházás okán is elkerülhetetlenül szükség van.

A város partnere kíván lenni a fejlesztőknek és a beruházóknak. Ez nem megy másként, mint hogy a jövőbeni fejlesztésekre irányulóan – az egymásrautaltság szféráiban – fokozatosan ki kell alakítani az érintett intézmények között az előrelátó, konstruktív együttműködést, melyet a követhetőség és számon kérhetőség érdekében célszerűnek látszik intézményesíteni. A rendelkezésre álló forrásokat világos koncepció mentén, a fontossági sorrendet szem előtt tartva, hatékonyan (korrupciómentesen!) kell a kitűzött célok érdekében felhasználni.

Megválasztásom esetén a körzetem érdekeinek képviseletén túlmenően a fent vázolt együttműködés megvalósítása érdekében is tevékenykedni szeretnék.