Pakson jártunkban-keltünkben feltűnnek azért hiányosságok, elhanyagolt városrészek, olyan területek, amelyekkel foglalkozni kellene, akár teljes egészében újragondolni őket. Időnként legyintünk, bizakodunk, hogy egyszer erre is sor kerül, hiszen láttunk már látványterveket többször is, alakul ez. Tudjuk, hogy a közösségi életen lenne mit kovácsolni, tudjuk, hogy a Duna-part olyan, amilyen, főleg gazos és üres, ennek ellenére még így is csodálatos ülni a törött köveken és bámulni a vizet, a szemközti fákat. Azt viszont nem tudjuk, hogy réges-régen neki kellett volna állni ott a munkáknak, és azt sem, hogy a helyi civil szervezetektől évek óta százmilliókat tartanak vissza, olyan pályázati pénzeket, amelyeket az unió nekik juttatna közösségépítésre. A meg nem valósult tervekért cserébe viszont komplett munkaszervezetet fizet az önkormányzat, élén az egyik mostani képviselőjelölttel – csak ez a szervezet 40 millió forintot tüntet el úgy, hogy munka nem látszik mögötte. Ismerkedjenek meg a CLLD-pályázat történetével!
Kezdjük a rövidítésekkel: a CLLD a közösségi szinten irányított helyi fejlesztések angol nevének betűszója, és ez a konstrukció a Terület- és Településfejlesztési Helyi Operatív Program, vagyis a TOP-pályázatok része. A felépítése érdekes, és 98 másik magyar településsel együtt 2016-ban Paks is elindult azon az úton, amelynek végén jelentős összeget kaphatott ebből a keretből.
A CLLD-pályázatok lényege, hogy az önkormányzat egy előzetes igényfelmérés, kialakított stratégia mentén pályázik helyi közösségfejlesztésre – fontos elem, hogy a helyi civil szervezeteket már ebben a fázisban be kell vonni, és a későbbiekben is döntő szerepet kapnak. A pályázaton nyerhető összeg egyharmadát a stratégia úgynevezett kulcsprogramjára kell fordítani, a fennmaradó összeget pedig az előzetesen egyezetett célokkal és témákban kell meghirdetni a helyi civileknek. Fontos kitétel, hogy alakítani kell egy egyesületet, azon belül egy munkaszervezetet, amely a pályáztatást bonyolítja (a döntések a Helyi Akciócsoport által alapított Helyi Bíráló Bizottság kezében vannak).
2016-ban, mint a többi 97 településen is, megtörténtek az előzetes egyeztetések, igényfelmérések. Megalakult a Helyi Akciócsoport (HACS) (http://www.telepaks.net/2016/05/31/kozossegfejleszto-akciocsoport-alakult/), amelynek tagjai helyi civilek, önkormányzati intézmények és a magánszféra képviselői lettek – személyeik az alább linkelt stratégiában megtalálhatóak. A HACS 5 alkalommal ülésezett, majd ennek tapasztalataiból alakult ki a Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégia ((https://paks.hu/downloads/6162/), amelynek a beadandó CLLD-pályázat gerincét kellett adnia. A résztvevők rengeteget dolgoztak rajta, voltak ütközések az elképzelésekben, érkezett számtalan nagyon jó ötlet, míg végül a terv összeállt, és három év távlatából nézve is szerethető: a nyertes összeg harmadát képviselő kulcsprojekt a Duna-part felújítása, ott közösségi tevékenységeknek helyet adó infrastruktúrák, nyílt terek, zöldfelületek, közösségi terek létrehozása, továbbfejlesztése, megújítása. Ehhez kapcsolódóan meghatároztak további 8 olyan területet, amelyekkel a civil szervezeteknek kellett volna foglalkozniuk – ez tenné ki a pályázati összeg fennmaradó részét. Olyan célok kerültek ide, mint a város egész lakosságát megmozgató, kulturális és közösségi kohéziót erősítő rendezvények, generációk közötti kapcsolatok erősítése, a Dunához kapcsolódóan környezettudatosságot erősítő akciók tervezése, hagyományos gazdálkodási formák felélesztése, informatikai eszközök felújítása, mikroközösségek erősítése – a teljes lista szintén a stratégiában olvasható.
2017 elején a város beadta a pályázatot, amelyet még abban az évben el is nyert, bár a tervezett 800 millió forint helyett csupán 400 milliót, ebből 136 millió fordítható a Duna-partra magára.
2018 elején annyi történt, hogy – szintén a pályázatban meghatározott módon – az önkormányzat döntött arról, hogy a civilek bevonásával alapít egy egyesületet Paksi Helyi Közösség Egyesület néven, és ez az egyesület lesz majd a pályáztatás munkaszervezete. Erről szól a TelePaks mellékelt riportja, amelyben kissé keverik ugyan a pályázat összegét, hiszen messze nem a Duna-partra szól a 400 millió forint, nem tudjuk, szándékosan vagy véletlenül beszélnek így erről a nyilatkozók. A tervek mindenesetre világosak, terveztetés, aztán rehabilitáció, közben pályázó civilek: http://www.telepaks.net/2018/01/31/megkezdodott-a-clld-palyazat-szervezeti-keretenek-meghatarozasa/
A januári képviselőtestületi ülésen okozott azért némi csörtét az egyesület létrehozása, különösen azért, mert kiderült, hogy a teljes összegből meglepően sok, 40 millió forint fordítandó a pályázat munkaszervezetére, amely a koordinációt végzi, honlapot hoz létre, megírja és kommunikálja a pályázatokat, képzéseket tart a potenciális pályázóknak (igen részletes leírást közöl szerepéről mind a TOP-pályázat, mind a helyi stratégia) – ennek két főből kell állnia (ez ha csak bérköltség lenne, akkor két évre havi 1,7 millió forintot jelent a két főnek). Az ominózus vita a testületi ülés jegyzőkönyvének 12. oldalától olvasható: http://paks.hu/downloads/5672/
(2018. január 31., testületi ülés:
„Bordács József: Ez a negyven millió forint elő van írva, hogy ennyit el kell költeni?
Kovács Sándor: Igen. Ez a projekt vezetéssel kapcsolatos munkabér stb. Ez a maximum. Kétéves intervallumban kell gondolkodni.
Bordács József: Ez a megnyert 400 millióhoz képest brutálisan magas összeg.
Kovács Sándor: Örüljenek, hogy nyertek.
Bordács József: Jó. Nem arra gondolt, hogy nem örülnek ennek.
Kovács Sándor: Ezt a projektet hamarabb is be lehet fejezni. Nem kell két évig húzni. Az önkormányzat az egyesületben csak egy tag.”)
A gond az, hogy a másfél éve alakult egyesületnek se hírét, se hamvát nem találjuk, egyetlen helyen említik, a testületi ülés határozatában: http://paks.hu/downloads/4762/. Az, hogy honlapjuk nincs, a legkevesebb. Viszont a bíróság közhiteles civil névjegyzékében sincs: https://birosag.hu/civil-szervezetek-nevjegyzeke. Megkérdeztük a Szekszárdi Törvényszéket, ahol a bejegyzésnek, törlésnek, változásnak nyoma kellene, hogy legyen – de nincs, hasonló nevűt sem találtak sehol.
Háttér információkból úgy tudjuk, hogy a munkaszervezet ennek ellenére megalakult, alighanem az önkormányzat berkein belül – vezetője Ritter Zoltán, a Fidesz mostani képviselőjelöltjeinek egyike, és van egy asszisztense is, munkahelye elvileg a polgármesteri hivatal épülete, bár ott napi szinten nem látják.
2018. április 5-én országosan megkezdődhetett a TOP-CLLD pályázatok helyi kiírása.
És ekkor Pakson az ügy kissé leült.
Valamikor az év során felülvizsgálták a Helyi Közösségfejlesztési Stratégiát, alighanem új határidők is kerültek bele – ezek most is olvashatók. A tervek szerint a pályázatok megvalósítása minden esetben 2018 szeptemberében-októberében-novemberében indult volna. A kulcsprojekt, a Duna-part megvalósítási időszaka 2018 szeptemberétől 2020 novemberéig tartana.
De 2018 őszén nem indult semmi. Készültek látványtervek, be is mutatták őket októberben: http://www.telepaks.net/2018/10/02/keszulnek-a-tervek-a-duna-part-rekonstrukciojahoz/. Ne lepődjenek meg, ha ismerősek a tervek, idén nyáron ugyanezeket mutatta be a polgármester a Facebook-oldalán. Az összegek ebben a cikkben is zavarosak – a 400 millióból csak 136 milliót költhet a város a Duna-partra, további 40 milliót a „munkaszervezetre” – a maradék több mint 200 milliót a civilek kapnák, ha kapnák, de láthatóan nem kapják.
A stratégia linkelt változata értelmében 2018-ban már 90, 2019-ben 249,1 millió forintot kellett volna elkölteni, majd 2020-ban további 20 milliót. Nem tették, a pályázati kiírások nem jelentek meg, a munkaszervezet hiába kapta a fizetését, se nem koordinált, se nem készített pályázatot. A civilek, akiket ez ügyben megkérdeztünk, emlékeznek ugyan az elejére, és kétszer a tavalyi évben is összehívták őket (egyszer a logóról szavazni), de a pályázatokat azóta is hiába várják, senki nem jelezte, hogy akár csak terveznék kiírni őket.
Illetve bár őket nem értesítették, valahogy mégis történ valami. Valószínűleg nem sokan tudnak róla, de nemrégiben a város honlapjának egy eldugott kis sarkában megjelent három kiírás. No nem 9, ami várható lett volna, csak három, köztük a Duna-part felújítása is. Nem tudjuk, hogy volt-e HACS-ülés (civil, egyébként HACS-tag forrásaink nem tudnak róla), amely ezeket megfelelően jóváhagyta volna, vagy hogy ki készítette ezeket a pályázatokat – bár nagy kihívás nem lehetett, hiszen a fent említett 98 városból 97 már túl van a kiírásokon, ott a minta a honlapjukon.
Apropó honlap. A települések többsége – egész pontosan a létrehozott alapítványok – külön honlapot készítettek, vagy legalábbis egy komolyabb aloldalt a helyi weblapon belül a pályázattal kapcsolatos híreknek, pályázati kiírásoknak, stb. Létezik clldsarospatak.hu, csornaclld.hu, hacs.bonyhad.hu. Pakson nincs ilyen, az önkormányzati weboldal egy sarkában kapott helyet a teljes projekt – a három pályázati anyaggal, amelyet más módon még nem hirdettek, a helyi média nem tudósított róluk. Dacára annak, hogy a háromból kettő esetében október-novemberben pályázatot kellene benyújtaniuk a civileknek, sőt jó esetben előtte még képezni is kellene őket arról, hogyan kell pályázni. Segítünk, most szólunk, itt van az anyag: https://paks.hu/informaciok/koncepciok-programok/clld.1134. A fennmaradó 6 projekt pedig, nos, majd egyszer, talán.
Összefoglalva: nem tudjuk, hol van az a 400 millió EU-s pénz, amelyből legkésőbb tavaly ősz óta folyamatosan pályázatokat kellene kiírnia az önkormányzatnak. Nem tudjuk, hová lett ebből a pénzből az a 40 millió forint, amelyet a munkaszervezetre szántak, azon túl, hogy egy jelenlegi fideszes képviselőjelölt lassan két éve felveszi az el nem végzett munkáért járó fizetést. Nem tudjuk, mikor szándékoznak kiírni végre a pályázatokat, és mikor indul el a munka, újul meg a Duna-part. Nem tudjuk, ki hagyta jóvá az önkormányzat honlapján szereplő pályázatokat, és hová tűnt az az egyesület, amelynek létrehozásáról a képviselőtestület másfél éve döntött.
